"Kedves Mikulás!
Légyszíves hozz nekem egy kistestvért ajándékba.
Jancsi"
"Kedves Jancsi!
Légyszíves először küldd el anyukádat hozzám.
Mikulás"
"Dear Santa,
Please send me a little brother for Christmas.
Johnny"
"Dear Johnny,
No problem but first you need to send your mum to me.
Santa"
2012. november 29., csütörtök
Weather forecast
It's lovely sunshine at the moment and (almost) clear skies above the surrounding hills and the remaining leaves on the trees reflect the late autumn brightness in unbelievable colors. This is probably why fall is loved by so many people. But don't be fooled by the vain weather, winter is approaching. Strong cold snap and snow is forecasted for next week so I might be able to share some nice photos with you soon.
Until then, take care.
Until then, take care.
2012. november 16., péntek
2012. november 7., szerda
If you would like to add a comment...
...then click on "Nincsenek megjegyzések" or "x megjegyzés" on the bottom of the actual article and type in your thoughts.
Thanks
Istvan
Thanks
Istvan
2012. november 5., hétfő
Hogy kerültünk ide? / So how did we get here?
Nehéz megmondani. Őrültség, véletlen vagy a gondviselés.
Ha azt nézzük, őrültség négy év után otthagyni Európa egyik legfejlettebb országát, a biztos jó megélhetést, angol és magyar barátainkat, egy többé-kevésbé kialakult életmódot. Másrészt gyakran éreztük, hogy a négy év is túl sok volt (eredetileg kettőre terveztünk). Nagy-Britannia valóban gazdaságilag fejlettebb ország, mint Magyarország és sok minden jobban működik, mint itthon, de a szigeten sincs kolbászból a kerítés (lásd Lincolni Napló néhány bejegyzésében). A jó megélhetésről annyit, hogy kint tényleg a sokszorosát lehet megkeresni az itthoni fizetésnek és az embernek szüksége van valamennyi pénzre, hogy biztonságban érezze családja jövőjét (még ha oly' hamis is ez a biztonságérzet). De a pénz nem jelent jó életet és nem jelent boldogságot. Az angliai évek alatt számos magyar és angol barátra-ismerősre tettünk szert és nem vitás, hogy ők hiányoznak. Hiába van elektronikus-analóg-digitális-műholdas... akármilyen összeköttetés emberek, országok, földrészek között, a távolság az nagy. Az ember hajlamos kapcsolatba nem lépni másokkal, ha csak nem botlik beléjük lépten-nyomon. Ez persze ugyanígy lesz Magyarországon is, hiszen itteni barátaink és családjaink is minimum órákra vannak tőlünk. Bocsánat! Beszélhetnénk még a brit időjárásról (mint a hazatérést határozottan motiváló tényezőről), de nem fogunk, mert nem vagyunk britek.
Akkor esetleg véletlen, hogy ide vetődtünk? Nem, nem hiszünk a véletlenekben.
Gondviselés? Nehezen bizonyítható, de biztos van benne valami. Az így történt:
Esti félhomályban ülünk Andival a monitor előtt. A gyerekek már alszanak (hál' Istennek), a hangulat kicsit depressziós. Hosszú volt a négy év és már inkább otthon lennénk. Esik az eső (na tessék, csak megérkeztünk az időjáráshoz). De hol otthon? A fogorvosi álláshirdetések között a következőt olvassuk: "Csörötnek Község Önkormányzata pályázatot hirdet területi ellátási kötelezettséggel Csörötnek-Magyarlak-Rábagyarmat községek felnőtt és gyermek (iskolafogászat) fogszakorvosi feladatainak ... ellátására."
Csörötnek? Soha nem hallottunk róla. A térkép szerint Szentgotthárd mellett van, az osztrák határtól tíz, a szlovéntől tizenöt kilométerre. Ez nem rossz. Az Őrség északi pereme. Mégjobb. Az ország ezen szöglete, bár nem ismerjük nagyon, titkos gondolatainkban gyakran szerepelt. Mióta itt vagyunk mégjobban elbűvölt minket a csodás környezet, hogy a természet tényleg a bejárati ajtó mögött kezdődik. Innen kezdve a dolgok (szinte) automatikusan működtek. Pályázat beadva, néhány hét múlva jött is a kedvező válasz a polgármestertől.
Így lett új lakhelyünk az Őrség. Ha valóban a gondviselés dolgozik a háttérben, akkor izgatottan várjuk a további fejleményeket. Mindenesetre ígérem, hogy ha kudarcba fullad az itteni munkánk és életünk, arról is beszámolok majd. Akkor lehet majd jót röhögni vagy sajnálni, ki-ki vérmérséklete szerint. Persze nem így lesz...
OK, so why Őrség? (By the way, "Őrség" means Watch or Guard Post. This part of Hungary has always been an important region throughout our history as it was regularly exposed to military action from the west)
It is difficult to tell. Stupidity, pure luck or providence.
Some might say that after four years it was simply stupid to leave one of the most developed countries of Europe, a secure good income, our British and Hungarian friends and our pretty much stable life. On the other hand we sometimes felt that even four years was a bit too much (originally we planned for two). The UK has a better economy than Hungary indeed and many things work better there, but it is not always a piece of cake on the British island. Talking about the good income, yes, you can earn a much higher salary in the UK than in Hungary which might make you think that your family's future is more secure there (although I think this might not be true). However, money does not equal good life and surely does not mean happiness. During the four years in Britain we have acquired the friendship of many great people and we miss them. Despite of the electronic-analogue-digital-satellite-whatever connections you can have nowadays the distance is still big. People are prone not to make contact with other people unless they bump into each other. To be honest I expect the same thing here in Hungary too as our nearest friends and family members live at least hours from us. Excuse us! We could also talk about British weather (as a motivating factor of our leave) but we will not, 'cause we are in Hungary now.
OK, so is it pure luck then to end up here? Don't think so as we do not believe in pure luck.
Providence? Quite tricky to prove but there must be something. This is how it happened:
We are sitting in front of the laptop screen with Andrea in the twilight. The kids are in bed (thanks be to God...) but we are a bit depressed. The four years was a bit too much and we would like to be at home. Moreover, it is raining again (there you go, you cannot avoid talking about the weather!). But where is home? We are reading dental adverts and one of them says: "The Council of Csörötnek Village invites entries for a competition for a general dentist post to provide dental care for the villages of Csörötnek, Magyarlak and Rábagyarmat". Csörötnek? Never heard of it. According to the map it is near Szentgotthárd, about six miles from the Austrian and ten miles from the Slovenian border. That is not bad. It is the northern part of the Őrség. That is even better. This corner of the country, although we do not know it very well, has always been in our secret thoughts. Since we have arrived we have been amazed by the wonderful environment and that nature starts behind our patio door. From that point things have worked almost automatically. We sent the documents and a few weeks later the positive answer arrived.
This is how Őrség has become our new home. If this was done by providence indeed then we are excitedly waiting for the next developments. I promise that I will report about these even if this story ends up as a disaster. In that case you can laugh at us or feel sorry for us depending on your mood. But obviously it will not happen....
Ha azt nézzük, őrültség négy év után otthagyni Európa egyik legfejlettebb országát, a biztos jó megélhetést, angol és magyar barátainkat, egy többé-kevésbé kialakult életmódot. Másrészt gyakran éreztük, hogy a négy év is túl sok volt (eredetileg kettőre terveztünk). Nagy-Britannia valóban gazdaságilag fejlettebb ország, mint Magyarország és sok minden jobban működik, mint itthon, de a szigeten sincs kolbászból a kerítés (lásd Lincolni Napló néhány bejegyzésében). A jó megélhetésről annyit, hogy kint tényleg a sokszorosát lehet megkeresni az itthoni fizetésnek és az embernek szüksége van valamennyi pénzre, hogy biztonságban érezze családja jövőjét (még ha oly' hamis is ez a biztonságérzet). De a pénz nem jelent jó életet és nem jelent boldogságot. Az angliai évek alatt számos magyar és angol barátra-ismerősre tettünk szert és nem vitás, hogy ők hiányoznak. Hiába van elektronikus-analóg-digitális-műholdas... akármilyen összeköttetés emberek, országok, földrészek között, a távolság az nagy. Az ember hajlamos kapcsolatba nem lépni másokkal, ha csak nem botlik beléjük lépten-nyomon. Ez persze ugyanígy lesz Magyarországon is, hiszen itteni barátaink és családjaink is minimum órákra vannak tőlünk. Bocsánat! Beszélhetnénk még a brit időjárásról (mint a hazatérést határozottan motiváló tényezőről), de nem fogunk, mert nem vagyunk britek.
Akkor esetleg véletlen, hogy ide vetődtünk? Nem, nem hiszünk a véletlenekben.
Gondviselés? Nehezen bizonyítható, de biztos van benne valami. Az így történt:
Esti félhomályban ülünk Andival a monitor előtt. A gyerekek már alszanak (hál' Istennek), a hangulat kicsit depressziós. Hosszú volt a négy év és már inkább otthon lennénk. Esik az eső (na tessék, csak megérkeztünk az időjáráshoz). De hol otthon? A fogorvosi álláshirdetések között a következőt olvassuk: "Csörötnek Község Önkormányzata pályázatot hirdet területi ellátási kötelezettséggel Csörötnek-Magyarlak-Rábagyarmat községek felnőtt és gyermek (iskolafogászat) fogszakorvosi feladatainak ... ellátására."
Csörötnek? Soha nem hallottunk róla. A térkép szerint Szentgotthárd mellett van, az osztrák határtól tíz, a szlovéntől tizenöt kilométerre. Ez nem rossz. Az Őrség északi pereme. Mégjobb. Az ország ezen szöglete, bár nem ismerjük nagyon, titkos gondolatainkban gyakran szerepelt. Mióta itt vagyunk mégjobban elbűvölt minket a csodás környezet, hogy a természet tényleg a bejárati ajtó mögött kezdődik. Innen kezdve a dolgok (szinte) automatikusan működtek. Pályázat beadva, néhány hét múlva jött is a kedvező válasz a polgármestertől.
Így lett új lakhelyünk az Őrség. Ha valóban a gondviselés dolgozik a háttérben, akkor izgatottan várjuk a további fejleményeket. Mindenesetre ígérem, hogy ha kudarcba fullad az itteni munkánk és életünk, arról is beszámolok majd. Akkor lehet majd jót röhögni vagy sajnálni, ki-ki vérmérséklete szerint. Persze nem így lesz...
OK, so why Őrség? (By the way, "Őrség" means Watch or Guard Post. This part of Hungary has always been an important region throughout our history as it was regularly exposed to military action from the west)
It is difficult to tell. Stupidity, pure luck or providence.
Some might say that after four years it was simply stupid to leave one of the most developed countries of Europe, a secure good income, our British and Hungarian friends and our pretty much stable life. On the other hand we sometimes felt that even four years was a bit too much (originally we planned for two). The UK has a better economy than Hungary indeed and many things work better there, but it is not always a piece of cake on the British island. Talking about the good income, yes, you can earn a much higher salary in the UK than in Hungary which might make you think that your family's future is more secure there (although I think this might not be true). However, money does not equal good life and surely does not mean happiness. During the four years in Britain we have acquired the friendship of many great people and we miss them. Despite of the electronic-analogue-digital-satellite-whatever connections you can have nowadays the distance is still big. People are prone not to make contact with other people unless they bump into each other. To be honest I expect the same thing here in Hungary too as our nearest friends and family members live at least hours from us. Excuse us! We could also talk about British weather (as a motivating factor of our leave) but we will not, 'cause we are in Hungary now.
OK, so is it pure luck then to end up here? Don't think so as we do not believe in pure luck.
Providence? Quite tricky to prove but there must be something. This is how it happened:
We are sitting in front of the laptop screen with Andrea in the twilight. The kids are in bed (thanks be to God...) but we are a bit depressed. The four years was a bit too much and we would like to be at home. Moreover, it is raining again (there you go, you cannot avoid talking about the weather!). But where is home? We are reading dental adverts and one of them says: "The Council of Csörötnek Village invites entries for a competition for a general dentist post to provide dental care for the villages of Csörötnek, Magyarlak and Rábagyarmat". Csörötnek? Never heard of it. According to the map it is near Szentgotthárd, about six miles from the Austrian and ten miles from the Slovenian border. That is not bad. It is the northern part of the Őrség. That is even better. This corner of the country, although we do not know it very well, has always been in our secret thoughts. Since we have arrived we have been amazed by the wonderful environment and that nature starts behind our patio door. From that point things have worked almost automatically. We sent the documents and a few weeks later the positive answer arrived.
This is how Őrség has become our new home. If this was done by providence indeed then we are excitedly waiting for the next developments. I promise that I will report about these even if this story ends up as a disaster. In that case you can laugh at us or feel sorry for us depending on your mood. But obviously it will not happen....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)